Személyes közélet versekben

Hatalmi konzultáció

Hatalmi konzultáció

Túl a harcon innen

2015. június 30. - Petőfisch Andor

tul_a_harcon_innen.jpg

Az elkövetkező háborús helyzet megelőzésére.

Álmodd azt, hogy éppen most ébredtél,
Hogy most ment végig szíveden az ellen.
Sarokba tört teste tekinteted űzi,
Csak magát vigasztalja vádló csendben.

Álmodd azt, hogy feldúlták a kerted,
Hídjaid folyóba könyökölve,
S kinek te szántál bő zsákmányt adni,
Fáj gondolni most arra a nőre.

Még nem érzed, hogy minden megbocsátva,
Csak ha ettől egyből vége lenne,
És nem lennél elmédtől körbezárva,
Mi elveszett, az összes itt teremne.

 

Még emlékszel a fűtő izgalomra,
Mellyel téged nyergeltek fel mások,
Egy felmagasztalt célhoz hajtva rajtad,
De megérkezni senki sose látott.

Arcra festett nemzetiszín mögött
Értelmedet rég nem hagytad szólni
Őrült hévvel magad helyett védted:
Ki meri a  lakkot karistolni?!

Úgy vélted, a szabadság a vétkes,
Mert az volt test és erő közé hajtva,
Ám hogy kőszirtek átütöttek bőrén,
Őt gyűlölted, pedig csak takarta.

Az indulás már észleletlen vég lett     
Tegnap volt, és megkaptad a cetlid  -
Vártátok már, hisz mindenki várta -
Így szólt: jelentkezz le holnap estig.

 

Aztán vihar, elszakadt kötélzet,
hajódról a  lakkréteg levásik -
Nem sejted, de lélegzeted árja
Dagasztja a harcnak vitorláit.

Adnád már - bárcsak a felét vinné
annak, amit megragadott karma!
Áldozatként nem nyugtatja semmi,
Te függsz attól egyedül, mi hajtja.

Triumfálhat feletted a felleg,
Elragadta gyerekeid tőled,
Anyád kútja kipállotta könnyét,
Gyalázták, mert tehették, a nődet.

Vattatestük felszívja a tócsát,
Hajód kikötőben néma csónak,
Vattagyerek, vatta anya s hitves
Megtöltik a mellkast, de nem szólnak.

 

Hagyd ezt mind el, ne fizessél vámot
Arra, amit meg sem akarsz venni!
Ugord át az  önsorsbontó vágyat,
Vidd kincseid, legyen kit szeretni!

Reppenj egyet, csak egy pillenésnyit,
S szárnyad alatt emelkedjék véled
Mindaz, kiket rád bízott az Isten:
Édenkert-világod, feleséged.

Kezdd onnan, hogy épp pattan a hajnal,
Bokát sem érő rendszereken gázolsz,
Mezítelen talppal sértetlen jársz,
Nem félsz, nem vársz, nem fogsz, nem harácsolsz.

A fergetegek nem bontanak falat,
De áldozatért megemelik tested.
Hát emelkedj erődből, hagyd a vihart,
Ne kelljen oly' drágán megfizetned!

A bejegyzés trackback címe:

https://konzultacio.blog.hu/api/trackback/id/tr957585922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása